Emil Constantinescu államelnök Brüsszelbe utazott, febr. 3-án tárgyalt Jacques Santerrel, az Európai Bizottság vezetőjével, megvitatták a PHARE-program keretében nyújtott támogatás növelésének lehetőségét. A román államfő a piaci reformok felgyorsítását ígérte. Constantinescu elnök találkozott Jean-Luc Dehaene belga elnökkel is. Febr. 4-én Constantinescu Javire Solana NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést, majd felszólalt az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Solanával a román-ukrán viszonyról tárgyalt. Elmondta, hogy Bukovina és a Kígyó-sziget a második világháború után került ukrán /szovjet/ fennhatóság alá. Kifejtette, hogy Bukarest nem támogat semmilyen területi követelést, ragaszkodik viszont az ott élő román népesség, és általában a térség biztonságának szavatolásához. Szóba került még a román-orosz viszony kérdése. A román államfő határozottan kiállt Románia euroatlanti elkötelezettsége mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1997. július 15.
Júl. 15-én Strasbourgban az Európai Bizottság jóváhagyta az Európai Unió bővítésével kapcsolatban azt a javaslatot, hogy hat tagságra jelentkezett országgal kezdjék meg a hivatalos tagfelvételi tárgyalásokat. Ezek az országok: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia. A végső szót az EU állam- és kormányfőinek decemberi csúcstalálkozója mondja ki. - A román kormány júl. 15-én bírálta ezt a döntést: a kormány véleménye szerint minden "hullámszerű bővítés mesterkélt és diszkriminatív". A román kormány EU-hoz intézett üzenetében leszögezte: valamennyi társult tagállammal egyszerre kell megkezdeni a tárgyalásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
1997. szeptember 5.
Habsburg Ottó, a Páneurópai Bizottság elnöke szept. 4-én Romániába utazott, az első napon az RMDSZ vezetőivel és román politikusokkal találkozott, szept. 5-én felkereste Tokay György kisebbségvédelmi minisztert. Ezt követően Habsburg Ottó erdélyi körútra indult. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 5., Magyar Nemzet, szept. 6./
1997. szeptember 29.
Emil Constantinescu elnök Brüsszelbe utazott, szept. 29-én tárgyalt az Európai Bizottság elnökével, majd váratlan látogatást tett az Európai Bizottságnál, mielőtt díszdoktorrá avatták a liege-i egyetemen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
1997. október 6.
Az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési programja a következő. Külpolitikai téren az RMDSZ továbbra is sürgetni fogja Románia NATO-tagságát és szorgalmazza, hogy az európai integrációs tárgyalásokat egyidőben kezdje el az Európai Bizottság az összes társult taggal. - Gazdasági téren az RMDSZ prioritásként kezeli a privatizációs folyamat felgyorsítását, a veszteséges vállalatok esetén a csődeljárást követő privatizációt, különös tekintettel a nagy nyersanyag- és energiaigényes vállalatokra. A reprivatizáció teljes természetbeni vagyonvisszaadással történjen és ahol ez nem lehetséges, ott teljes körű kárpótlással. A mezőgazdaságban szükség van a saját elhatározáson alapuló társulások megalakításának ösztönzésére, valamint mezőgazdasági terméktanácsok kialakítására. A kis és középvállalkozások megsegítése érdekében szükség van a szövetkezeti mozgalmat támogató átfogó program kidolgozására, valamint a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerének véglegesítésére. Az adópolitika terén az RMDSZ sürgetni fogja a személyi jövedelemadó bevezetését, a vállalkozások profitadójának csökkentését és kedvezményes adózási rendszer kialakítását a termelő, munkahelyteremtő és technikai fejlesztést megvalósító vállalkozások számára. A pénzügyi politikában az RMDSZ elsőrendű feladatnak tekinti a lej belső és külső értékállandóságának megteremtését, a bankok privatizációját valamint az értéktőzsdén és a tőzsdén kívüli piacon létező korlátozások megszüntetését. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban szükség van a külföldi magántőke beáramlásának ösztönzésére, valamint a határ menti együttműködés ösztönzésére. Az RMDSZ szükségesnek tartja külön stratégia kidolgozását a regionális kooperáció terén, a Románián belül létrejött nyolc régió közötti együttműködés felgyorsítása és intézményesítése érdekében. Szükséges a helyi önkormányzati vagyonról szóló, a helyi költségvetést szabályozó, illetve a helyi népszavazásról szóló törvény megalkotására. Az RMDSZ, a kisebbségi kérdés megoldási módjának továbbra is a szubszidiaritás elvének következetes alkalmazását tartja, amely a kisebbségvédelmi jog- és intézményrendszer kiépítését feltételezi. Ennek érdekében jogalkotási prioritásai a következők: - a Románia által aláírt alapszerződések és a hazánk által ratifikált kisebbségvédelmi egyezmények alkalmazása, - a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása és alkalmazása, - a közösségi javak visszaszolgáltatásának törvényi szabályozása, - a helyi autonómiát megerősítő törvények kisebbségvédelmi vonatkozásainak kidolgozása, a nemzetközi egyezmények előírásainak jóhiszemű értelmezésével és a hazai jogszabályokba való foglalásával, - a kisebbségvédelmi kerettörvény elfogadása. Az RMDSZ cselekvési programja célul tűzi ki az oktatási rendszer decentralizációjának és reformjának folytatását, a minden szükséges profilt magába foglaló magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését a közoktatásban és az anyanyelvű felsőoktatás szükségletek szerinti kiszélesítését. A kultúrpolitikai jogalkotás prioritásai a következők: a Nemzetiségi kulturális statútum kidolgozása, a Kulturális tárgyi örökség törvénye, Műemlékvédelmi törvény, Közkönyvtárak törvénye, Színházi törvény, Múzeumok törvénye. Az RMDSZ sürgeti az Egyházügyi törvény mielőbbi elfogadását és az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatását.A szociális védelem terén az RMDSZ sürgetni fogja a szociális lakások építését költségvetési alapokból és/vagy nemzetközi szervezetek támogatásával illetve az Országos Lakásalap létrehozását, amely biztosítja a kedvezményes hitelek felvételét lakásépítés céljából. Az egészségügyben szükség van az intézményrendszer szervezeti és szakmai funkcióinak átalakítására, az alapellátási rendszer területi, családorvosi és célcsoportokat ellátó rendszerének kialakítására valamint az egészségügyi szakemberképzés és posztgraduális képzés decentralizációjára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6., 1026. sz./
1998. május 17.
Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./
1998. június 8.
Jörn Keck, az Európai Bizottság egyik magasrangú tisztségviselője, a brüsszeli bizottság ipari igazgatóságának helyettes vezetője Bukarestben tárgyalt az EU-követelmények (acquis communautaire) teljesítéséről, az EU-hoz való alkalmazkodás romániai programjáról. Aggodalmát hangoztatta a román ipar szerkezeti átalakításának és privatizálásának lassúsága miatt. Rámutatott arra, hogy az EU-csatlakozáshoz Romániának versenyképes iparra van szüksége, ehhez azonban meg kell hozni a döntéseket. Az Adevarulban John Hill, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti képviselője a román katonai kiadások növekedésével kapcsolatban hangoztatta aggodalmát. Az IMF tárgyalóküldöttségét a hónap közepén várják Bukarestbe, új megállapodásról tárgyalni. A tavaly jóváhagyott 430 millió dolláros készenléti hitel utolsó két 86 millió dolláros részletét az IMF, a feltételek nem kielégítő teljesítése miatt, nem utalta ki. John Hill óvakodott ugyan attól, hogy konkrétan minősítse az amerikai Bell Helicopters Textron és a brassói IAR Ghimbav gyár közös tervét 96 Cobra-Dracula harci helikopter romániai gyártására a román fegyveres erők számára, ami becslések szerint 2005-ig 1,5-2 milliárd dolláros terhet ró a román államra, ám kifejtette, hogy aggasztja az a hatás, amelyet ez a makrostabilizációra gyakorolna, mivel középtávon növelheti a költségvetési hiányt és az inflációt. Az IMF szerint, mondta Hill, Romániának rövid- és hosszú távon egyaránt elsősorban a szerkezeti reformra, az egészségvédelemre és az oktatásra kellene többet költenie, nem katonai célokra. /EU-aggodalmak, IMF-fenntartások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
1998. november 11.
Peter Sztojanov bolgár államfő nov. 10-én Romániába látogatott, nov. 11-én közös sajtóértekezletet tartott Emil Constantinescu elnökkel, ahol beszámolt tárgyalásairól. Románia és Bulgária korrektnek tartja az Európai Bizottság országértékeléseit, de úgy látja, hogy korai lenne megkülönböztetéseket tenni az Európai Unióba jelentkezett államok között. A két államfő megállapította, hogy a jugoszláviai válság leginkább Romániát és Bulgáriát érintette. /Román-bolgár államfői találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
1999. február 5.
Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, volt magyar külügyminiszter febr. 4-én háromnapos bukaresti látogatásra érkezett. Febr. 4-én találkozott Petre Romannal, a Demokrata Párt elnökével, fogadta őt Emil Constantinescu államfő és Radu Vasile kormányfő, este pedig az RMDSZ székházában Markó Béla szövetségi elnök. A pártelnök febr. 5-én és 6-án részt vesz a Szocialisa Internacionálé közép- és kelet-európai bizottsági ülésén. Febr. 6-án Kovács László Teodor Melescanuval, a Szövetség Romániáért párt elnökével, majd Adrian Severin volt demokrata párti külügyminiszterrel találkozik. /Kovács László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1999. február 9.
A magyar kormány kisebb hangerővel többet ért volna el a romániai magyar egyetem létrehozásának ügyében - jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke Budapesten, miután hazatért Bukarestből, ahol a Szocialista Internacionalé Közép-Kelet-Európai Bizottsága ülésén vett részt mint a testület társelnöke. Kovács szerint a magyar-román kapcsolatok próbaköve nem a magyar egyetem. Álláspontja szerint nem volt szerencsés az olyan kijelentés, amely bizonyos időponthoz kötötte a romániai magyar egyetem létrehozását, és kilátásba helyzete: ha az nem valósul meg az adott időpontig, akkor felül kell vizsgálni az alapszerződést. /Kovács bukaresti tapasztalatait értékelte. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Kovács László vajon melyik magyar kormányt bírálta azzal, hogy kisebb hangerővel többet ért volna el? Talán a Horn-Kuncze kormányt, amelynek ő is tagja volt? Vagy az Orbán-kormányra mutogat? Legkevésbé a magyar kormányon múlik a egyetem újjászületése. Inkább a Budapesten tárgyaló román kormányfőtől kellett volna megkérdezni, miért nem teljesíti másfél millió adófizető állampolgárának ebbéli ígéretét. /D. L. [Dénes László] : Kire mutogat? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./
1999. március 18.
Carmen Podgorean külügyi szóvivő márc. 17-i sajtóértekezletén közölte, hogy az uniós tagállamok belügy- és igazságügy-minisztereinek március 12-i tanácsán ismét szőnyegre kerültek ama szabályozások, amelyek megerősítik a vízumkényszert az EU-ba utazó egyes harmadik országok állampolgárai esetében. A Romániát is feltüntető "fekete listát" tartalmazó szabályozás 1995 óta van érvényben. Az Európai Bizottság az egyedülálló döntőképes közösségi mechanizmus, a mai napig nem módosította e szabályozást, így hazánk és Bulgária változatlanul megkülönböztetett bánásmódban részesül más társult országokhoz viszonyítva. /Schengeni vízumkényszer. Maradtunk a fekete listán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
1999. október 15.
Az Európai Bizottság okt. 13-án azt javasolta, hogy Romániával, Szlovákiával, Lettországgal, Litvániával, Bulgáriával és Máltával jövőre kezdjék meg a tárgyalásokat a teljes jogú EU-tagságról. A brüsszeli bizottság Romániának azt javasolta, hogy gondoskodjék a költségvetés jobb megalapozásáról a bevételi oldalon, és általában javítsa a makrogazdasági helyzetet. Az EU szeretné látni a gyermekintézmények rendszerének szerkezeti reformját is Romániában. - Emil Constantinescu elnök azt ígérte, hogy Románia teljesíteni fogja az EU-csatlakozási tárgyalások jövő évi megkezdéséhez szükséges feltételeket. /Constantinescu üdvözölte az EU-jelentést. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
1999. december 1.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nov. 29-én kezdett négynapos látogatást Romániában. Útjának célja, hogy felmérje miként és milyen mértékben alkalmazzák a multikulturalitás gyakorlatát az egyetemi oktatásban. A kisebbségi főbiztost romániai látogatására elkíséri három, a multikulturális oktatásban jártas professzor, az angliai Schöpflin György, a belgiumi de Groof professzor és a kanadai Beillard professzor, akik Kolozsváron megvizsgálták, milyen konkrét lehetőségeket biztosít a nemzeti közösségek számára az új tanügyi törvény. /Max van der Stoel romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. - 1613. sz./ Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa Kolozsváron tárgyalt egyetemi tanárokkal, majd azt nyilatkozta, hogy a multikulturalitás elvének továbbfejlesztése, gyakorlatba ültetése azt fogja eredményezni, hogy a magyar és német diákok is jól érezzék magukat az egyetemen. Példaértékűnek tartotta a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hozzátéve, hogy a multikulturalitás elvét ki kell terjeszteni a jogi és közgazdasági oktatásra is. Szilágyi Pál ideiglenes rektor a főbiztos tudomására hozta a romániai magyarságnak az önálló állami magyar egyetem alapítására való törekvését, amit az tesz indokolttá, hogy jelenleg nincs olyan struktúra, ami biztosítaná a magyar nyelvű oktatás tartós fennmaradását. /Max van der Stoel példaértékűnek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Dec. 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kötő József tanügyi államtitkár az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadták Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és a küldöttségében levő oktatásügyi szakértőket. Az EBESZ főbiztosa beszámolt arról is, hogy javasolni fogja az Európa Bizottságnak: jelentős anyagi támogatást biztosítson a Babes-Bolyai Tudományegyetem számára multikulturális jellege fejlesztése, a kisebbségi tannyelvű tanszékek és karok kiépítése céljából. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett. A BBTE esetében a multikulturalitáshoz a magyar oktatást kell bővíteni, elsősorban a jogi és a közgazdasági karon, valamint a döntéshozatali struktúrák létrehozására a magyar oktatási vonal esetében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ közpénzekből fenntartott magyar nyelvű oktatás fejlesztéséért küzd, ezért a megalakulandó egyházi hátterű magánegyetem nem lehet alternatívája a magyar nyelvű állami egyetemnek. /Markó Béla találkozott Max van der Stoel kisebbségi főbiztossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1999. december 2.
Az Európai Parlament és az EU-hoz csatlakozni vágyó országok parlamenti elnökei elnökei immár nyolcadik találkozójukat tartották Brüsszelben. A találkozó résztvevői támogatták az Európai Bizottság javaslatát, hogy újabb hat országgal kezdjék meg a tárgyalásokat, köztük - mint ismeretes - Romániával is. Az eseményen jelen volt Ion Diaconescu, a képviselőház és Petre Roman, a szenátus elnöke is. /Brüsszelben találkoztak az Európai Parlament és az EU-hoz csatlakozni kívánó országok parlamenti elnökei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1999. december 11.
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, a Nemzeti Kisebbségek Napja, december 10. alkalmából ünnepi üzenetet tett közzé, amelyben méltatta az elmúlt időszakban elfogadott, a nemzeti kisebbségek jogaira is vonatkozó törvényes rendelkezéseket, ezek között említve a kisebbségi oktatásra, valamint a kisebbségek nyelvhasználati jogára vonatkozóan, illetve egyes egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. 1999-ben jelentősen javult a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek állami költségvetésből eredő támogatása - az idén ez a támogatás az 1997. évinek ötszörösére nőtt, és eléri a 31,6 milliárd lejt. Különösen az utóbbi időben megkülönböztetett figyelmet fordított a kormány a roma kisebbség helyzetének javítására. A támogatás összege az azonos időszakban csaknem tízszeresére, 4, 6 milliárdra nőtt, s ugyanakkor a roma kisebbség több állami költségvetésből és az Európai Bizottság által finanszírozott programok haszonélvezője. A miniszter üzenetében hangsúlyozta, hogy el kell fogadni a nemzetiségi törvényt, ratifikálni kell a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját, és biztosítani kell a törvények alkalmazását lehetővé tevő társadalmi légkört, továbbá a kisebbségi egyházi és közösségi javak visszajuttatását teljesíteni kell. /Bőven van még tennivaló A kisebbségügyi miniszter üzenete a Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1999. december 31.
Dec. 31-én Fokion Fotiadisz, az EB romániai fődelegátusa és Petre Roman külügyminiszter Bukarestben 100 millió euró értékű finanszírozási egyezményt írt alá az ipari átszervezési és munkaerő-átirányítási program keretében, a reform szociális költségeinek enyhítése végett. Az egyezmény alapján lehetővé válik 79 veszteséges vállalat átszervezése és szociális következményeinek egyhítése tartós munkahelyek teremtésével. /Uniós alapok a reform szociális költségeire. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./
2000. január 7.
Mugur Isarescu miniszterelnök fogadta Fokion Fotiadiszt, az Európai Bizottság (EB) bukaresti fődelegátusát. A felek Romano Prodi EB-elnök romániai hivatalos látogatásának előkészítéséről tárgyaltak. Isarescu beszámolt a fő célkitűzésekről, kitért a törvénykezések, illetve a beruházásokra vonatkozó szabályozások leegyszerűsítésére, valamint a korrupció elleni harcra. /Isarescu-Fotiadisz találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./
2000. január 7.
Mugur Isarescu miniszterelnök fogadta Fokion Fotiadiszt, az Európai Bizottság (EB) bukaresti fődelegátusát. A felek Romano Prodi EB-elnök romániai hivatalos látogatásának előkészítéséről tárgyaltak. Isarescu beszámolt a fő célkitűzésekről, kitért a törvénykezések, illetve a beruházásokra vonatkozó szabályozások leegyszerűsítésére, valamint a korrupció elleni harcra. /Isarescu-Fotiadisz találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./
2000. január 14.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke jan. 13-án Romániába érkezett és megkezdte tárgyalásait a román vezetőkkel. Először Petre Roman külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, majd részt vett a kormány ülésén, külön tárgyalt Mugur Isarescu kormányfővel is. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője képviselte az RMDSZ-t Romano Prodinak és Günther Verheugennek a romániai parlamenti pártok vezetőivel létrejött találkozóján. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség szülőföldjén kíván boldogulni, itt kívánja megőrizni hagyományait, kultúráját, nyelvét, nem akar asszimilálódni vagy elvándorolni. A romániai magyarság részvétele a kormánykoalícióban a normalitás jele. Hangsúlyozta, hogy a mentalitásbeli változások tettekben mérhető jelei tapasztalhatók Romániában. Az RMDSZ-politikus felszólalását Romano Prodi elismeréssel illette. /Romano Prodi bukaresti tárgyalásai. Egyetlen járható út az integráció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./
2000. március 21.
Az EU külügyminiszteri értekezletén, márc. 20-án Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési ügyekben illetékes tagja jelentést adott Bulgária és Románia gazdaságának tavalyi fejlődéséről - Bulgáriáról egészében véve biztató, Romániáról súlyos gondokat jelző képet. Bulgáriáról Verheugen elmondta, hogy az ország tartotta magát a szigorú adópolitikai keretekhez. Az állami vállalatok magánosítása nagy léptekkel haladt, s az iparban idén be is fejeződhet. Romániában tavaly immár harmadik éve csökkent a nemzeti össztermék, és a makrogazdasági stabilizációt nem sikerült elérni. Nem történtek meg a lényegi strukturális átalakítások. /Verheugen a bolgár és román gazdaságról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az Európai Unió tagállamai fontosnak tartják, hogy Románia és Bulgária folytassa azokat a reformokat, amelyek gazdaságuk szerkezetének megváltoztatásához szükségesek. Bulgáriával és Romániával az EU egy hónappal ezelőtt kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU külügyminiszteri értekezletének megállapításairól az Európai Bizottság vezetői márc. 20-án tájékoztatták a Brüsszelben tartózkodó Mugur Isarescu kormányfőt és Petre Roman külügyminisztert is. - Az EU és Románia márc. 22-én miniszteri szintű találkozót tart a társulási tanács keretében. Mugur Isarescu miniszterelnök tárgyalt Bodo Hombachhal, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum fő irányítójával is. A felek abban egyeztek meg, hogy elsőként a Zsil-völgye felé, a Kárpátokon áthaladó autópálya, illetve országút építésének munkálatait fogják finanszírozni /EU: Romániának megtorpanás nélkül kell folytatnia a reformokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2000. április 22.
Temesváron ápr. 20-án tartottak nyílt vitanapot a román-magyar kis- és középvállalkozók jövőbeli szerepéről. A rendezvényt az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség finanszírozta az Eurolink Európa Ház elnevezésű program keretében, amely kezdettől célul tűzte Arad és Temes megyék bevonását a határ menti együttműködésbe. Jelen volt Magyarország, Szlovákia és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége, jelen volt az Európa Bizottság küldöttsége és természetesen az érintettek, azaz a már létező DKMT Eurorégióban tevékenykedő kis- és középvállalkozók egy csoportja. /Nyílt vitanap a román-magyar határ menti együttműködésről. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2000. május 10.
Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke mondta a bevezetőt a máj. 9-i Európa-napi csíkszeredai rendezvény megnyitóján, majd a bécsi dr. Wendelin Wanka és Thomas Resch tartott előadást az Európai Unióról. Az EU-információs szeminárium résztvevői Románia csatlakozási feltételeiről hallhattak előadásokat az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége, valamint a civil szféra képviselőitől. Kolumbán Gábor bemutatta Hargita megye európai integrációs stratégiáját. /Sarány István: Megyei integrációs stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2000. szeptember 7.
Az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége aggodalmának adott hangot amiatt, hogy politikai síkra terelődött a román mezőgazdaság szerkezeti átalakítását szolgáló SAPARD-program. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy nevezzenek ki egy politikailag független, a vidéket és a közigazgatást jól ismerő személyt a leendő SAPARD-ügynökség vezetőjeként, és bízzák rá az ügynökség megszervezését. Az Európai Unió és Románia az év elején egyezett meg abban, hogy az EU a SAPARD előcsatlakozási alapból az elkövetkező hét évben évi mintegy 150 millió euróval támogatná a román mezőgazdaság átalakítását és az EU csatlakozásra való felkészítését. Az ügynökség létrehozásával kapcsolatban heves vita alakult ki a parasztpárti mezőgazdasági miniszter, Ioan Muresan, illetve a demokrata párti külügyminiszter, Petre Roman között. Muresan azzal vádolta Romant, hogy a Demokrata Párt ellenőrzi az EU-támogatásokat, s ugyanezt szeretné a SAPARD-pénzek esetében is, mikor a program több mint 60 százaléka a mezőgazdaságot érinti. Pete István mezőgazdasági államtitkár cáfolta azokat a feltevéseket, amely szerint az ügynökség körül kialakult botrány miatt Románia elesne az idei évre szóló támogatástól. /Tamás Kinga: Botrány a SAPARD ügynökség körül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2000. október 6.
Az Európa Parlament képviselői megvitatták és megszavazták azokat a jelentéseket, amelyek az EU- csatlakozásra váró országokat mutatták be. A Romániára vonatkozó jelentést okt. 2-án vitatta meg az Európa Parlament Strasbourgban. A jelentés szerint a romániai helyzet komoly aggodalmakra ad okot, azonban az ország ráállt a gazdasági fellendülés útvonalára. Egyelőre Románia nem tett eleget a csatlakozáshoz szükséges gazdasági előfeltételeknek, azonban általában betartja a politikai előfeltételeket. Az ország gyenge pontjait a korrupció, az árvaházak helyzete és a cigányság társadalmi beilleszkedésének megoldatlansága képezik. Az Európa Parlament képviselői felszólították a román hatóságokat, hogy alkalmazzák a középtávú gazdasági fejlesztés stratégiáját, amit a román kormány előterjesztett, és az Európa Bizottság elfogadott. Aggodalomra ad okot a romániai környezetvédelem helyzete. A jelentés kimondta, hogy Romániának meg kell változtatnia az árvaházakkal szembeni magatartását. Az európai képviselők megszavazták júliusban azt a javaslatot, hogy Románia kerüljön le a vízumköteles országok listájáról. /Románia helyzete aggodalmakat kelt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2000. október 18.
Okt. 17-én Kolozsvárra látogatott Fokion Fotiadisz, az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve, bukaresti küldöttségének vezetője, és felavatta a prefektúra épületében helyet kapott Európai Információs Központot. A sajtótájékoztatón Fotiadisz elmondta: az európai uniós tagságra várakozó országokat évente 650 millió eurós vissza nem térítendő hitelben részesítik. Az összeg 60-70 százalékát régiófejlesztésre szánják. Az egyik legfontosabb feltétel a különböző projektek folytonosságának biztosítása, illetve az, hogy a programokat ne hassa át a politika. Fotiadisz realizmusra intette mindazokat, akik azt hiszik, Románia rövid időn belül befejezi a tárgyalásokat. Nem kommentálta Petre Roman azon kijelentését, amely szerint 2007. jan. 1-jén Románia az EU tagja lesz. /Kiss Olivér: Távol még Románia uniós tagsága. Fokion Fotiadisz bukaresti EU-nagykövet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2000. november 4.
Petre Roman külügyminiszter és Fokion Fokiadis, az Európa Bizottság romániai vezetője nov. 6-án három egyezményt fog aláírni EU-támogatásról. Az egyezmények szerint a vissza nem térítendő támogatás végösszege 228,2 millió euró lesz. A három egyezmény a következő támogatásokról fog rendelkezni: PHARE-program (215,2 millió euró), román-bolgár határ menti együttműködés (8 millió euró), román-magyar határ menti együttműködés (6 millió euró). /Vissza nem térítendő EU-támogatás. 228,2 millió euró Romániának. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./
2000. november 17.
Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, tanügyminiszter emlékeztetett: az Európa Bizottság jelentésében lényegében az oktatási szféra volt az egyetlen, amelyet nem ért komolyabb kritika. Marga súlyos hibának tekintette azt, hogy a parlamentben nemrégiben komoly privatizáció-ellenes megnyilvánulások voltak. Reményét fejezte ki, hogy az ösztöndíjak kiszámításához szükséges kulcsszám növekedésével (200 000-ről 260 000 lejre), valamint a bentlakás-támogatások emelkedésével (160 000 lejről 200 000 lejre) javulni fog a diákság közérzete. - Jó lenne, ha Romániában ismét gyökeret verne az a széles körű német, szlovák, magyar, ukrán, szerb, horvát nyelvismeret, amely oly sokáig sajátossága volt az országnak - mondta. - A BBTE távoktatási rendszerével kapcsolatban Dr. Szamosközi István docens, a BBTE távoktatási és továbbképzési központjának igazgatója elmondta, hogy jelenleg 3109 diák igényli a BBTE távoktatását - az ország majd minden megyéjéből. /Reflektorfényben a BBTE távoktatási rendszere.Marga a magánosítás védelmére kel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2000. december 4.
Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei dec. 1-jén politikai megállapodásra jutottak arról, hogy feloldják a Bulgáriával szemben fennálló vízumkényszert, és - feltételesen - hasonló lépést helyeznek kilátásba Románia esetében is. Az RTDP vezetői elégedetlenül vették tudomásul, hogy az Európai Unió csak Bulgária esetében hozott politikai döntést a vízumkényszer feltétel nélküli feloldásáról, míg Romániával szemben a vízumok eltörlését feltételekhez kötötték. A közép- és kelet-európai EU-tagjelöltek közül az uniós tagállamok már csak e két országgal szemben tartottak érvényben vízumkötelezettséget, elsősorban az illegális bevándorlással kapcsolatos gondok miatt. Az uniós miniszterek egyelőre csak elvi döntést hoztak, felkérve egyúttal az Európai Bizottságot, hogy két hónapon belül terjesszen elő jelentést arról, milyen intézkedéseket tett Bulgária a határellenőrzés megszigorítása és az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök szerint az EU ″szerencsétlen diszkriminációt alkalmazott, ami Románia nemzetközi besorolását tükrözi″. Ion Iliescu pártelnök hangsúlyozta, hogy a románokat kevéssé érdekli a vízumprobléma. Ezt a kérdést véleménye szerint a román gazdaság talpraállításával lehet megoldani, hogy a románok ne másutt a világban kényszerüljenek munkát keresni maguknak. - Markó Béla RMDSZ elnök a Mediafaxnak kijelentette: az EU döntése a szélsőséges erők előretörésének tulajdonítható. /Még várni kell a vízumkötelezettség feloldására. Az RTDP elégedetlen az EU-döntésével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2000. december 15.
December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2000. december 30.
Újabb tartanak január közepén Budapesten a határon túli magyarok vezetői és a magyar kormány képviselői a kedvezménytörvény tervezetéről, amely tavaszra az Országgyűlés elé kerülhet elfogadásra. Magyarország szerint a törvény "teljes mértékben″ megfelel majd az uniós elvárásoknak. Michael Lake budapesti EU-nagykövet megerősítette, hogy a külügy korábban bemutatta a törvény koncepcióját az Európai Bizottság bel- és igazságügyi biztosának, António Vitorinónak. A nagykövet úgy fogalmazott: "ezt nem nevezném konzultációnak″. Lake szerint amennyiben a jogszabály diszkriminatív a szomszédos országokban élő (nem magyar nemzetiségű) állampolgárokkal szemben, "akkor nem lesz eurokonform″ . /Eurokonform státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
